Közléssorompók

A közléssorompó az a fajta hozzászólás, amivel megállítjuk a kommunikációt. Ezeket az el nem fogadás nyelvének is nevezhetjük.
Mindennapi életünkben a kamasz gyermekeinkkel való kommunikáció során „gyakoroljuk először”. Feleselő gyermekeinket is megakasztja valamennyi.
Az alábbiakban közléssorompókkal akadályozzuk a kommunikációt.

Mindegyiknek azonban egyedi üzenete is van:
1. Utasítás, irányítás, ráparancsolás
 Ez a fajta reakció azt üzeni a másiknak, hogy az ő érzései nem fontosak, fejet kell hajtania mások érzései és igényei előtt.
2. Figyelmeztetés, fenyegetés
 Csakúgy, mint a parancsolgatás, ez is dühöt és ellenállást vált ki az emberből. Sokszor, már csak azért is megtesz valaki valamit, mert a másik fél azt megtiltotta neki.
3. Prédikálás, moralizálás
 Az ilyen közlés bűntudatot kelt az emberben, hiszen azt érezteti vele a másik, hogy ő rossz.

4. Tanácsadás, megoldási javaslatok
 Az ilyen típusú közlésekkel azt üzeni az egyik ember a másiknak, hogy ő nem képes megoldani a problémáit, nem talál megoldást az őt foglalkoztató gondokra.A gyakori tanácsadás sokszor akadályozza a saját ötletek megszületését.
5. Kioktatás, logikai meggyőzés
 Bármilyen tanítás indulatot válthat ki a fogadó félből, hiszen alsóbbrendűnek, butának érezheti magát. A legtöbb ember nem szereti, ha bebizonyítják, hogy nincs igaza.
6. Ítélkezés, kritizálás, hibáztatás
 Ez az a közléssorompó, amely talán leginkább alacsonyabb rendűnek, ostobának, méltatlannak állítja be az embert.
7. Dicséret, egyetértés
 Ha állandóan dicsérünk valakit, akkor a dicséret veszít az értékéből, nem számít igazi elismerésnek és a másik kételkedni fog annak valódiságában.
8. Kifigurázás, csúfolás, megszégyenítés, nevetségessé tétel
 Az ilyen üzenetek komoly károkat okoznak az ember önértékelésében. Azt gondolja, hogy őt nem szeretik, ő nem szerethető.
9. Értelmezés, elemzés, diagnosztizálás
 Az ilyen közlés fenyegető és frusztráló, elveszi az ember kedvét a további beszélgetéstől, és egyre kevésbé fog a problémáiról mesélni.
10. Megnyugtatás, együttérzés, vigasztalás
 Az ilyen közlés azt közvetíti a másik felé, hogy az ő érzéseit nem fogadják szívesen.
11. Kérdezősködés, faggatózás
 Ezekből a közlésekből arra lehet következtetni, hogy a másik nem bízik meg bennünk, nem hisz nekünk.
12. Humorizálás, témaváltás, kitérés
 A viccelődés azt az érzést keltheti, hogy a másikat nem érdekli az, ami minket foglalkoztat.