A dolgok internete (angolul: Internet of Things, rövidítve: IoT)

Egyre többet hallani az Internet of Things-ről, vagyis magyarul a Dolgok Internetéről. De mégis mi ez?
Az okos kenyérpirító, az internethez kapcsolódó lázmérő az egészségesen élni akarók számára fejlesztett fitneszóra csak néhány példa a mindennapi, néha értelmetlennek látszó dolog közül, amelyek a webhez kapcsolódva részét képezik az úgynevezett Dolgok Internetének (Internet of Things, IoT).
Az interneten nem vesznek el a dolgok, ugyanúgy, mint az anyagmegmaradás törvényében semmi nem vész el, csak átalakul.
A világhálóra csatlakozó gépek és tárgyak akár a negyedik ipari forradalmat is elhozhatják a gyárakban, és szakemberek szerint 2020-ra a cégek fele építi majd bele munkafolyamataiba az IoT-t.
Ha belegondolunk, ez a tömérdek adat önálló életre is kelhet egyszer, ha pl. valamilyen működésüket automatizáló eszközt rendelünk melléjük.
Idővel bekövetkezik az egymás hatókörébe kerülő dolgok önállóan kezdeményezett kommunikációja is.
Kell-e félteni adatainkat?
Egyrészt az okos eszközök csak azokat az adatokat tudják feldolgozni, amelyekre megtanították őket, másrészt a cégek igyekeznek hatékonyságnövelésre használni a dolgok egymás közötti kommunikációját, ugyanakkor arra is figyelmet kell fordítaniuk, hogy kémkedésre, jogtalan felhasználásra ne kerülhessen sor.
De az összekapcsolt eszközök segítségével akár a károsanyag-kibocsátás is csökkenthető, és a kormányzati, hatósági szervek is optimalizálhatják a szolgáltatásaikat. Az okostechnológia minden esetre gyökeres változásokat indíthat el a technológiai szektorban.